Hello mindenki :D Itt lennék a következő fejezettel naggyon remélem, hogy tetszeni fog mindenkinek :)) Esetleg ha van valaki, akiolyan kedves és reklámozná a blogunkat...annak egy hatalmas ÖLELÉÉST küldök :3 *ren*
Amint hazaértem ledobtam a táskámat,majd kinyitottam a hűtönket hátha találok valami ehetőt. Rögtön meg is láttam egy joghurtot szóval fogtam egy kanalat és elkezdtem nyammogni rajta. Telefonomat előrángattam a zsebemből és megnéztem a Twitter-em.Annyira függő lettem mostanába....ez szerintem márbeteges. Szerencsére van 915 hűséges kis követőm akik elviselik amiket állandóan kiirok :D Sajnos nem sokáig csodálhattam az oldalam hiszen ha ma még szeretnék naplót venni magamnak akkor el kell indulnom, a végén még bezár minden. Megfogtam egy vékonyabb pulcsit előkerestem táskámból a fülhallgatóm és már indultam is. Az utcán csodák csodájára alig voltak emberek pedig ilyenkor jócskán többen szoktak lenni. Fülembe csúsztattam fülhallgatóm majd kikerestem egy számot a lejátszási listámról és nagy léptekkel indultam neki a tavaszi délutánnak. Néhány perccel később emberi kiáltásokat hallottam magam mögül, gondoltam úgysem nekem szólnak hisz alig ismer engem valaki szóval tovább mentem persze a hangok nem hagytak alább. Egyre kiváncsibb lettem, hogy mégis kinek orditoznak ezek de belátom kár, hogy ennyire kiváncsi voltam. Amint kihúztem a fülhallgatót a fülemből megtudtam nem hiába nem hagyták abba akiabálást, hisz mindegyik nekem szólt.
-Hé,cicababa nemakarsz eljönni velünk? Itt lakunk az emeleti részen csak egy félóra és mi máriselégedettek leszünk vele is és a mnunkáddal is.
-Azokkal a szép kislábakkal ne siessél márolyan gyorsan. Ki nem fogod találni mi mindent gondoltam el veled....és természetesen azokat a lábikókat se hagynám ki.-tudjátok ilyenkor mi a legnehezebb dolog? megállni, hogy ne szólj be nekik. Az évek során megtanultam,hogy csak magadnak csinálsz rosszat ha visszabeszélsz nekik hiszen ilyenkorészreveszik, hogy foglalkozol velük, és az egy kicsit sem jó. Lélegzetem kicsit lassitottaméstempómat nem túl gyorsan de gyorsitottam. Minél észrevehetetlenebb az, hogy félsz annál jobb. És láss csodát be is jött amit mondtam. Egy idő után megunták azt, hogy nem viszonzom frappáns beszólásaikat igy továbbálltak. Igazából örülök, hogy ilyen pancserek laknak itt a környékemen. Hisz, hogy tudná jobban megtanulni az ember, hogy hogyan védje meg magát ha nem gyakorolja?? Hála a jó égnek, hogy 10 perc után se volt semmiféle árulkodó jel, hogy követnének igy eljutottam az iroszeresbe. A papir-irószer boltban rögtön arra a részlegre siettem ahol a naplókat és egyéb füzeteket találom levettem egyet a polcról és siettem a kasszához. Természetesen ilyenkor kell elmennie kajálni, igy kénytelen voltam várni egyészen addig mig valaki be nem lépett a boltba. És ki más lettvolna mint az én legjobb fiúbarátom....George. 12 éve annak, hogy megismertem egy játszótéren. Éppen egy homokvárat épitettem amire szerintem gyönyörű kavicsokat raktam disz gyanánt amikor Ő odalépett és ráugrott az én kis épitményemre.Akkor azon a napon nagyoon megharagudtam ráde másnak ugyanabban az időben beállitott egy szál pipaccsal és odajött hozzám, hogy odaadja nekem a tegnap miatt. Onnantól fogva minden áldott nap találkoztunk egészen a suliig. Amikor az elkezdődött sajnos külön kerültünkigy egyre kevesebbett tudtunk találkozni de attól függetlenül akármikor is összefutunk valahol mindig ugyanazzal a nagy mosollyal fogad.
kövit:)
VálaszTörlés